A dalai láma megszólalt: lesz utódom, és nem Kína fogja kiválasztani
A 90 éves spirituális vezető bejelentette: a dalai láma intézménye nem szűnik meg, és kizárólag tibeti buddhista hagyomány szerint jelölhető ki az utód
A 14. dalai láma, Tendzin Gjaco szerdán, közelgő 90. születésnapja alkalmából rögzített videoüzenetében határozottan kijelentette: a dalai láma intézménye tovább él, és nem ő lesz az utolsó ebben a több évszázados sorban. A spirituális vezető ezzel egyértelműen cáfolta korábbi kijelentésének lehetőségét, miszerint talán nem fog reinkarnálódni.
A bejelentés súlyát nem csupán az adja, hogy a tibeti buddhisták számára kiemelkedő jelentőséggel bír a reinkarnáció, hanem az is, hogy a kínai hatóságok már évtizedek óta próbálják befolyásolni a vallási utódlást politikai céljaik érdekében.
„Senki másnak nincs hatásköre”
A dalai láma videoüzenetében hangsúlyozta: a reinkarnáció keresése kizárólag a Gaden Phodrang Szervezet hatásköre, amely a XVII. században alapított egykori tibeti kormányzat szellemi örököse. A szervezet mai formáját 2015-ben hozták létre azzal a céllal, hogy intézze a dalai láma intézményéhez kapcsolódó spirituális ügyeket.
„Senki másnak nincs hatásköre beavatkozni ebbe az ügybe” – jelentette ki a dalai láma, hozzátéve, hogy az utódlást a múltbeli buddhista hagyományok szerint kell lebonyolítani, politikai befolyás nélkül.
Tibeti figyelmeztetés Kínának
A bejelentésre válaszul Penpa Cering, az emigráns tibeti kormány vezetője is megszólalt, és figyelmeztette a kínai vezetést: ne próbálják kisajátítani a dalai láma reinkarnációjának kérdését, mert az kizárólag a tibeti buddhizmus belügye. Mint mondta: „Mélyen elítéljük, és soha nem fogjuk elfogadni, hogy a Kínai Népköztársaság politikai haszonszerzésre igyekszik felhasználni a dalai láma reinkarnációját.”
Ezzel szemben Mao Ning kínai külügyi szóvivő ugyanazt az álláspontot ismételte meg, mint korábban: a reinkarnációt Peking szerint Kínában kell keresni, és az utódot a kínai hatóságoknak kell jóváhagyniuk.
A kiválasztás hosszú, titokzatos folyamata
A tibeti hagyományok szerint a következő dalai láma felkutatása csak a jelenlegi halála után kezdődhet meg, spirituális jelek, látomások és különféle rituálék alapján. A kiválasztott általában kisgyermek, akinek nevelése és tanítása hosszú éveken át tart, mielőtt betöltheti a vezető szerepet.
Samdhong Rinpocse, a Gaden Phodrang Szervezet magas rangú tisztségviselője újságíróknak elmondta: a 14. dalai láma jó egészségnek örvend, és egyelőre nem adott ki írásos utasítást az utódlás részleteiről. Kiemelte, hogy a következő dalai láma lehet nő vagy férfi, és nem szükséges, hogy tibeti származású legyen.
Egy élet a kínai elnyomás árnyékában
A most 90 éves Tendzin Gjaco Tibet északkeleti részén született 1935. július 6-án. Kétéves korában ismerték fel benne a 13. dalai láma reinkarnációját, ötévesen lett hivatalosan a tibeti buddhizmus vezetője. Amikor 1950-ben Kína „felszabadította” Tibetet, és megszállta az országot, ő még tanulmányait folytatta – de hamarosan kénytelen volt aláírni a Tibet „visszacsatolásáról” szóló egyezményt.
A tibeti hagyományok, vallás és társadalmi rend brutális felszámolása után 1959-ben felkelés tört ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül leverték. A dalai láma Indiába menekült, ahol az indiai kormány feltételével – politikai tevékenységtől való tartózkodás – kapott menedékjogot. Ő azonban emigráns kormányt alakított, majd 1963-ban kikiáltotta Tibet függetlenségét – ezért Kína mindmáig szakadárként kezeli.
A kérdés nyitva: ki lesz a következő dalai láma?
A mostani bejelentés újabb fejezetet nyit a több évtizede húzódó vallási és politikai küzdelemben. A 14. dalai láma kijelentése, miszerint ő bizony reinkarnálódni fog, világos üzenet mind a tibeti hívők, mind Peking számára: a szellem nem áll meg a határoknál, és nem hajlik meg a politikai akarat előtt.
