Megkezdődött a tiszavirágzás: élet három évért egyetlen este – Szegednél már táncolnak a kérészek
A nyár leglátványosabb természeti csodája kezdődött el a Tiszán: a tiszavirágok tünékeny rajzása nemcsak páratlan látvány, hanem ökológiai üzenet is
Napnyugta előtt percekkel, amikor a Tisza vizét aranyba vonja a lebukó nap, milliónyi apró élet kezd táncba a folyó fölött. Elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza Szeged alatti, az országhatárhoz közeli szakaszán – számolt be róla az MTI tudósítója a helyszínről. Ez a rövid, de rendkívül látványos esemény a nyár egyik legkülönlegesebb természeti jelensége, amelyet világszerte csodaként tartanak számon.
A három évig élő kérész, amely egyetlen estére emelkedik a víz fölé
A rajzást végző faj, a tiszavirág (Palingenia longicauda), Európa legnagyobb kérésze: teste 2,5–3,8 centiméteres, ám farksertéivel együtt akár 12 centiméteres hosszúságot is elérhet. A nőstények nagyobbak és gyorsabbak, mint a hímek – a levegőben így ők irányítják a párválasztás röpke, drámai pillanatait.
A rajzás ideje több tényezőtől függ: a víz hőmérséklete, a napsütéses órák száma, sőt, egyes feltételezések szerint a holdfázis is hatással van a kérészek megjelenésére. Azonban amikor minden feltétel adott, a kérészek egyszerre bújnak elő a vízből, és rajzásuk olyan látványosság, amelyhez hasonlót alig kínál a természet Európában.
A föld alatt élnek három évig – majd néhány óra alatt véget ér az életük
A tiszavirág életének java részét láthatatlanul, a meder falában tölti. A nőstények petéi a vízfenékre hullva fejlődnek lárvákká, amelyek befúrják magukat a mederbe, és három évig élnek ott. Egymáshoz közel, tíz- vagy százezres kolóniákban élnek a víz alatt, táplálkozva, fejlődve, várva a nagy pillanatra.
Amikor elérkezik az idő, a lárvák előbújnak, és a vízfelszínre emelkednek. Ott, a folyó fölé hajló faágakon, parti köveken vagy épp stégek deszkáin vedlenek át szárnyas rovarokká. A nőstény egyszer, a hím kétszer vedlik, de mindkettejüknek csak órák állnak rendelkezésre az élet beteljesítésére.
A kibújt rovarokra azonban számtalan ragadozó les: békák, halak, madarak – köztük tőkés récék és sirályok – kapnak el tömegesen egy-egy imágót. A túlélők azonban a víz fölé emelkedve örvénylő, táncszerű tömegbe gyűlnek, hogy a levegőben párosodjanak. A hím az aktus után azonnal elpusztul, a nőstény pedig 5–8 ezer petét rak vissza a vízbe, hogy újabb életciklus induljon el.
Korábbi felvétel:
Egy ökológiai hungarikum: a tiszavirág, mint figyelmeztetés
A tiszavirág nemcsak természeti, hanem kulturális érték is: hungarikumnak számít, és európai jelentőségű fajként védett. A 20. század elején Európa legtöbb síkvidéki folyójában jelen volt, ám mára csak a Tisza és mellékfolyóinak környezetében található meg tömegesen. A klímaváltozás, a folyószabályozások, a medermélyítések és a szennyezés szinte teljesen visszaszorították élőhelyeit.
Ez a faj rendkívül érzékeny a vízminőségre és az ökoszisztéma változásaira, ezért jelenléte egyben a folyó egészségének mutatója is. A hazánkban előforduló mintegy száz kérészfaj közül 11 védett, és a védelem kiterjed minden fejlődési alakra – lárvára, kifejlett egyedre, sőt még a kérésztetemekre is.
A természet tanítása: szépség és mulandóság
A tiszavirág rajzása évről évre emlékeztet bennünket arra, milyen törékeny és mégis tökéletes a természet. Egy három évig fejlődő élőlény, amely csak néhány órára emelkedik ki a fénybe, hogy beteljesítse életciklusát – egyszerre drámai és gyönyörű allegóriája a mulandóságnak.
Aki teheti, látogasson el a Tiszához ezekben a napokban, és legyen tanúja annak, ahogy az élet egyszerre lobban fel, és tűnik el – hogy aztán a víz mélyén, csendben kezdődjön újra az örök körforgás.
