Sóbánya a víz alatt – Elterelik a Korond-patakot, de a parajdi sóbánya környékén senki sem nyugodt
Környezetvédelmi katasztrófa fenyeget Parajdon: a bányát elöntötte a patak, a sós víz pedig már a Kis-Küküllőt is veszélyezteti. Vízkorlátozás 16 településen, halpusztulás fenyeget.
Sürgősségi művelet: megkezdődött a Korond-patak elterelése
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a Hargita megyei Parajdon, miután a múlt héten a felszíni víz betört a sóbányába, és teljesen elárasztotta annak turisztikai és bányászati részlegeit. A román környezetvédelmi miniszter, Mircea Fechet a Digi24 hírtelevíziónak megerősítette: a parajdi sóbánya helyzete súlyos környezeti problémákat vet fel, különösen a sós víz miatt, amely a Kis-Küküllő vízminőségét is veszélyezteti.
A döntés nem tűr halasztást: a sós víz kontrollálatlan kijutása súlyos szennyezéshez vezetett, a Környezetvédelmi Minisztérium pedig azonnali lépéseket rendelt el. A mérések szerint a víz kloridtartalma tízszeresére emelkedett május vége óta. A patak mentén húzódó települések közül 16-ban már ihatatlanná vált a vezetékes víz, ezért 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek.
A határérték kétszerese – ihatatlanná vált a vezetékes víz
A miniszter hangsúlyozta: a romániai víztisztító rendszerek maximum 250 mg/l sókoncentrációt tudnak kezelni, míg a legfrissebb adatok szerint a Kis-Küküllő vize már ennek a dupláját tartalmazza. 1000 mg/l esetén halpusztulás áll be, 2000 mg/l felett pedig „semmi sem él túl” – figyelmeztetett Fechet. A veszély tehát nemcsak az ivóvizet, hanem az egész vízi ökoszisztémát fenyegeti.
Így próbálják megmenteni a bányát és a természetet
A Hargita megyei prefektúra által bemutatott műszaki terv szerint a Korond-patak vizét hatalmas, kétméteres átmérőjű vezetékek fogják el, amelyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. Ezek a vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek szállítani a patak régi medrével párhuzamos nyomvonalon. Az új elvezetési útvonalat stabil területen vezetik, amelyet nem érint a szuffózió – az a talajszerkezeti bomlás, amely a beomlásokat okozza.
A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, amelyek rendkívüli vízhozam esetén képesek a víz egy részét visszatartani. A hétfő esti órákban már szkennereket is felszereltek a turisztikai részlegen és a régi bányánál, hogy valós időben figyelhessék, mekkora kárt okozott a víz a szerkezetekben. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek.
Nemzetközi segítséggel küzdenek a katasztrófa ellen
Fechet miniszter közölte: a parajdi válság megoldásán jelenleg Románia legjobb geológusai dolgoznak, de az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával már hét külföldi szakértő is úton van a helyszínre. Ők a legmodernebb technológiákkal igyekeznek feltérképezni a károkat, és megoldási javaslatokat dolgoznak ki.
Bár a turisztikai részleg beomlásától egyelőre nem kell tartani – nincs olyan adat, amely ezt valószínűsítené –, a bányának azt a részét, amely alatt szuffóziót észleltek, továbbra sem tekintik biztonságosnak. A veszélyeztetett terület a régi, már nem használt bányarészek fölött helyezkedik el.
Parajd bízik a megoldásban, de marad az óvatosság
Nyágrus László polgármester bizakodva nyilatkozott, de hangsúlyozta, hogy a végső következtetéseket csak a következő napok mérései és a szakértői elemzések után lehet levonni. A veszélyeztetett terület környékéről elköltöztetett lakosok továbbra sem térhetnek haza, és a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el.
A parajdi sóbánya működtetője, a Salrom állami vállalat múlt hét elején észlelte, hogy a patak vize bejutott a föld alá. Néhány nap alatt teljesen elöntötte nemcsak a turisztikai részt, hanem a legújabb Telegdy-bányát is – ezeket ma már csak műszerekkel lehet megközelíteni.
Egy régió egzisztenciája függ a bányától
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, évente több százezer látogató keresi fel. Nemcsak a bányászok, de a település több száz vendéglátóhelyének dolgozói is ebből élnek. A román elnök, Nicusor Dan személyesen látogatott a helyszínre, és megígérte: az állam nem hagyja magára a bajba jutottakat. Kártérítésre számíthatnak a bányászok és az idegenforgalomban dolgozók, a sóbányát pedig – ha csak részlegesen is – megpróbálják megmenteni.
