„Bővülő tarvágás, szűkülő védelem” – Természetvédők tiltakoznak egy új törvényjavaslat ellen
Három meghatározó természetvédelmi szervezet – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország – nyílt levélben tiltakozott egy április 22-én benyújtott törvényjavaslat ellen, amely szerintük súlyosan veszélyezteti Magyarország természeti örökségének megóvását.
Törvénymódosítás éppen a Föld napján
A természetvédők tiltakozását az váltotta ki, hogy a kormány éppen a Föld napján, április 22-én nyújtott be egy átfogó, 258 paragrafusból álló törvényjavaslatot, amely több környezetvédelmi és természetvédelmi szabályt is módosítana. A szervezetek szerint a javaslat nemcsak bővítené a tarvágás lehetőségét természetes erdőkben, hanem ellehetetlenítené több hatósági természetvédelmi eljárás működését is.
A nyílt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, valamint az érintett minisztereknek címezték, és abban arra figyelmeztetnek, hogy a tervezet „tovább gyengítené hazánk természeti kincseinek megóvását”.
Visszalépés a korábbi Alkotmánybírósági döntésekhez képest
A közlemény külön is kiemeli: a javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek még a veszélyhelyzeti jogrend idején sem szerepeltek a hazai jogszabályokban. Felidézik: az Alkotmánybíróság 2023-ban egy konkrét ügy kapcsán kimondta, hogy a veszélyhelyzeti rendelet azon pontja, amely a tarvágás utáni erdőfelújítás szabályait módosította, alkotmányellenes volt. A testület szerint még a különleges jogrend sem indokolhatja az erdővédelmi garanciák fellazítását.
Ezért is különösen aggasztónak tartják, hogy most egy átfogó törvénymódosítás keretében visszatérhetnek azok az elemek, amelyeket egyszer már jogellenesnek minősítettek.
Megszűnhet a természetvédelmi hatóság döntési jogköre
A természetvédők egyik legnagyobb aggálya, hogy a tervezet megszüntetné a természetvédelmi hatóság egyik legfontosabb jogosítványát: azt, hogy eldöntheti, egy adott tevékenység károsítja-e a védett természeti területeket.
„Ez az egyik alapköve annak, hogy a hatóság valóban érdemben védelmezni tudja a hazai természeti értékeket” – olvasható a szervezetek közleményében. E döntési jogkör elvétele súlyosan korlátozná az állami természetvédelem hatékonyságát.
Rövidülő határidők – hosszabb távú károk?
A tervezet további aggályos eleme, hogy csökkentené a fakitermeléseket is kontrolláló bejelentési eljárás határidejét. A jelenlegi rendszer szerint ugyanis a hatóságoknak kellő idő áll rendelkezésükre ahhoz, hogy egy-egy bejelentett fakitermelés esetén vizsgálják, van-e természetvédelmi kockázat. A határidő lerövidítése viszont könnyen lehet, hogy megnyitja az utat a természetkárosító beavatkozások előtt.
Visszalépés a 2017-es vitákhoz?
A szakmai szervezetek emlékeztetnek: a 2009-ben széles körű konszenzussal megalkotott erdőtörvény 2017-es módosítása során már felmerültek a mostanihoz hasonló rendelkezések, amelyeket akkor is az Alkotmánybíróság semmisített meg. Az, hogy most ismét ezek a szabályok térnének vissza, szerintük aggodalomra ad okot, és azt mutatja, hogy a korábbi tanulságokat nem vonták le a jogalkotók.
Mit követelnek a természetvédők?
A három szervezet a jogszabályjavaslat visszavonását kéri, illetve azt, hogy az érintett természetvédelmi részeket töröljék a csomagból. Szerintük a javaslat jelenlegi formájában veszélyezteti az erdők ökológiai egyensúlyát, a biodiverzitást, valamint hosszú távon csökkenti a természetvédelmi hatóság mozgásterét.
A nyílt levél figyelmeztet: „Magyarország természeti öröksége nem megújuló erőforrás – ha egyszer eltűnik, soha nem kaphatjuk vissza.”
A tiltakozás a parlamenti vita előtt még időben érkezett, így kérdés, hogy a döntéshozók megfontolják-e a természetvédelmi szakma évek alatt kialakított érveit – vagy a környezetvédelmi szempontok ismét háttérbe szorulnak a gazdasági vagy adminisztratív egyszerűsítések mögött.
